Boraink fellelhetőek:

www.kezmuvesborok.hu
www.pincearon.hu
www.dropshop.hu

Új boraink... a polcokon:

Parola 2010 - félédes házasítás, 15mg/l maradékcukor, veltelini, olaszrizling, készült: 730 palack, a pince alap fehér házasítása

Hamarosan:
Mátka 2010
Siller, piros bor - magyar frankos és bíborkadarka házasítás

Korábbi, forgalomban már nem elérhető boraink (Archív)
Nyitnikék 2006
Készült: 1000 palack

Már a bolti polcokon és az éttermek asztalain várja kóstolóit első vörösborunk. Felemás a viszonyom hozzá. Egyfelől nagyon régóta vártuk, és ami ennél is fontosabb, szeretjük. zamatai, teltsége, gazdagsága miatt, jólesik inni. Másfelől ez még csak a "bemelegítés". Utólag ítélve az ideálisnál talán hamarább lett szüretelve. Miért? Ez tanulságos. Leginkább azért, mert túl sok lomha, savait, gerincét vesztett, magas alkoholú, de érdektelen bort kóstoltam már, ilyet nem szerettem volna készíteni.
Rá kellett jöjjek, hogy megint szem elől tévesztettem, hogy Pata határa rendkívül egyedi terroir: a harmónia sok fajtánál magas koncentráció mellett mutatkozik. Kellő hozamkorlátozás mellett eddig úgy tűnik, 14-15 alkoholfok mellett is megmaradnak az üde zamatok, kellő, szép savak. A 2007-es kékfrankosokat már ennek fényében készítettük, szerintem meg is lett az eredménye.
Ezenkívül némely palackban jelentkezik egy leheletnyi oxidált illat, túl sokáig tartottuk 0 kénszinten a bort, félvén a már magas összkéntől.
Mindezzel együtt a puding próbáját mostanában sokszor kiállta elő veresünk: ahányszor csak kóstolgattam, mindig kívánkozott a második és a harmadik töltés is a palackból...

Úrráteszi Olaszrizling 2007

Készült: 220 palack

Radikális stílusváltást élt át olaszrizlingünk, ennek alapvetően két oka van. Az addigi egészfürtös préseléssel szakítottunk és 4 napig héjon áztattuk a szőlőt, persze ügyelve arra hogy az erjedés még ne induljon el (hideg szőlőt bogyóztunk és a korábbinál nagyobb mértékben kéneztünk). Ez teljesen más aromavilágot eredményezett, áradóbb, direktebb illatok, ízek jelentek meg, sokkal vastagabb lett a bor. Bár ez utóbbi jellemző szerintem nagyobb részt annak köszönhető, hogy a korábbi egy kilós tőketerhelést még megfelezvén fél kiló szőlőt hagytunk egy tőkén. Cél a tökéletesebb fenolos érés és a nagyobb koncentráció volt, szerintem mindkettőt el is értük. Így a korábban megszokott két hordónyi mennyiség helyett egyetlen hordónyi olaszunk lett. Seprőn tartottuk egészen a palackozás előtti derítésig, amire augusztusban került sor.
A korábbinál magasabb, 20-as mustfok is igazolta a váltást. Összességében az volt számomra a tanulsága ennek a váltásnak, hogy bizonyos fajtáknál, dűlőknél, évjáratoknál igenis van értelme fél kiló körülire visszafogni a terhelést.

Nyitnikék 2007

Készült: 1050 palack

Teljesen más stílusú bor lett ez, mint a most kapható előd. Filigránabb, de elegánsabb stílusú, letisztultabb. A bogyósgyümölcsök, meggy mellett bőven szóhoz jut az ásványosság is, gombás-avaros felhangokkal kiegészülve. A bor legnagyobb része az Úrrátesziből származik, egyhordónyi peresi magyar frankosunk is ezt gazdagítja (önmagában ez a bor mély színű, gazdag ízű, aszaltgyümölcsös bor volt), valamint az egyhordónyi préslé is ebbe került, ez utóbbi sokkal jobban teljesített, mint arra számítottam.
Várhatóan 2009 tavaszán kerül forgalomba

Úrráteszi kékfrankos, 2007

Készült: 420 palack

.A két legszebb hordó lett dűlőszelektáltként letöltve. az egyik, nem seprőfelkevert hordónak nagyon tetszett az eleganciája, különleges savvilága, őszibarackos zamatossága. A másik hordó pedig krémesebb volt határozott málnaaromával, kedves...Ez a két hordó lett így egyben letöltve. Kíváncsi leszek, hogy ez a stílus jobb érés és nagyobb koncentráció mellett mit adhat később. Itt ugyanis az előző tulajdonos telepumpálta műtrágyával a földet és így hiába hagytam kiló alatti terhelést megcélozva 6-7 fürtöt egy-egy tőkén, a fürtök úgy megnőttek, hogy végül másfél kiló fölötti lett tőkénként a mennyiség. Várhatóan 2009 szeptemberében kerül majd forgalomba, egy év palackos érlelés után.

Virág-dombi kékfrankos, 2007

Készült: 420 palack

Az eddigi legszebb borunk. A legjobb dűlőnkből, egy szép évben, úgy dolgozva a szőlőt ahogyan elképzeltem (80 deka körüli terhelés). Az eredmény magas koncentráció mellett harmonikus és elegáns bor lett. 15 fok fölötti alkoholját bőven befedik a zamatok, a test, a bor húsossága. Illatában leginkább a virágosság a meghatározó. Simább felszínű, gömbölyűbb, mint bármelyik más borunk eddig. Várhatóan 2009 szeptemberében kerül majd forgalomba, egy év palackos érlelés után.


...és a hordókban(szüreti sorrendben):

Saszla héjonerjeszett 2008:

Mennyiség: 210 liter

Kipróbáltuk ezt is, néhány cserszegi fürttel kiegészítve. Összesen három hétig volt héjon a szőlő az október 14-i szüret után, ezalatt teljesen kierjedt, és már le is tisztult. Vártnál érdekesebbnek mutatkozik eddig a kísérlet: teafüves, gyógycukorkás, sárgabaracklekváros illatát puha tanninok kísérik. Kishordóban érlelődik.

Szürkebarát késői szüret 2008

Mennyiség: 140 liter

Október 18-án szüreteltük, kísérletként, egy barátom ültetvényéből. A szőlő nagy részét a földre szüreteltem. Csak a túlérett, töppedt és jórészt aszúsodott fürtökkel foglalkoztam, így 26-os lett a mustfok három napnyi áztatás után. Magas alkoholra erjedt, talán 20-30 grammnyi cukor maradt benne, kis gönci hordóban érlelődik.

Cserszegi fűszeres, 2008

Mennyiség: 140 liter

Írhatnám hogy a szokásos. Túlérett, nagyrészt töppedt, kisebb részt aszús fürtök, most 24 mustfok mellett, frissen kierjedve eddig ez tűnik a legszebbek. Kevés cukor úgy érzem most maradt benne, már tisztul a használt gönci hordóban.

Siller 2008

Mennyiség: 420 liter

Első sillerünk. Az egyik hordóban a magyar frankosból készült, a másikban pedig az Úrráteszi kékfrankosból és geregi néróból való formálódik. A megszokottnál később, október 19-én, illetve 27-én szüreteltük a sillernek valót, egy telt, nagytestű, zamatgazdag bor volt az ideám. A néró szerintem nagyon kivételes adottságú szőlőfajta: hamar érik, laza lombú, kicsi és kevés fürtöt nevel, hamar érik, és korán el is kezd töppedni, miközben rothadásra egyáltalán nem hajlamos. Mondhatni tökéletesen töpped. Mindkét siller-alapanyag négy napig ázott héjon a préselés előtt.

Saszla 2008

Mennyiség: 550 liter

Október 24-én szedtük a szőlőt, ami szép, egészséges volt, a Geregben ez is alig rohadt, pár fürtöt kellett csak kiszelektálni, egy kiló körül volt a terhelés, 20 felé a mustfok. Másfél napig ázott héjon. Az erjedés elején gyönyörű illatokat mutatott, déligyümölcs-felhők gomolyogtak a tartályból, sokat várok tőle...350 liternyi műanyag úszófedeles tartályban van, míg 220 liternyi egy használt fahordóba került, kíváncsi vagyok hogy alakul a kettő egymáshoz képest.

Peresi kékfrankos 2008

Mennyiség: 600 liter

Lisztharmatfertőzés miatt erősen kellett szelektálni, másfél kiló körül volt a terhelés. Három hétig volt héjon a szőlő az október 20-i szüretet követően. Egy új Miklóssyy hordóba, és két használtba kerül.

Virágdombi kékfrankos 2008

Mennyiség: 600 liter

Itt volt legegészségesebb a szőlő, így a termés változatlan fürtszám mellett harmadával nagyobb lett az előző évinél a csapadékos tenyészidőszak miatt. 21 körüli mustfokkal október 25-én szüreteltük, három hetet volt héjon. Egy új Miklóssy hordóba, és két használtba kerül. Idén is már most szép harmóniát mutat a bor, kerek, szép gyümölcsösséggel.

Úrráteszi kékfrankos 2008

Mennyiség: 210 liter

Súlyos lisztharmatfertőzés miatt radikálisan kellett már nyár elején szelektálni, kisebbek is maradtak a fürtök. a magmaradt egészséges fürtök fél kilónyi tőketerhelést jelentettek. Ennek megfelelően roppant koncentrált a bor (sokkal sötétebb is mint két társa), nagyon kíváncsi vagyok későbbi fejlődésére. Egy új, Miklóssy hordóba kerül.

Úrráteszi olaszrizling 2008

Mennyiség: 225 liter

Túlérett, bekoncentrálódott a szőlő, borzasztó nehéz volt csömöszölni is az áztatás négy napja alatt. Még mindig erjed, nagyon gazdagnak, áradónak tűnik, sokat várok tőle. szép, tiszta gyümölcsillatokat mutat (főként ananász, őszibarack). Október 28-án volt a szüret, használt hordóba került.

Késői cuvée 2008

Mennyiség: 210 liter

November közepén szedtem egymagam a mézesfehéret, saszlát, leánykát és cserszegi fűszerest, amit egybebogyóztam, két hétig ázott héjon. A cefrének megkapó illata volt, majd írok a folytatásról:) a mézesfehér kiemelkedett gyönyörű savaival, jövőre remélem önállóan is sikerül kísérletezni vele.

Már nem kapható borainkról + régebbi leírások a mostaniakról

Úrráteszi olaszrizling, 2006

2007 decemberétől forgalmi tétel. Tovább folytatódott szerencsés sorozatunk: egy nagyon nehéz évben, 2004-ben kezdtünk el borászkodni és azóta egyre csak javulnak az évjáratok. Így 2006-ban szebb, jobban beérett szőlőt tudtunk szüretelni, mint az azt megelőző években, és egy jobb szerkezetű, arányosabb, árnyaltabb bort tudtunk készíteni az olaszrizlingből, mint az azt megelőző két évben, annak ellenére, hogy most egy lehelletnyit nagyobb volt a tőketerhelés, 1,2 kg/tőke környékén. A hűvös, csapadékos augusztus kivételével gyönyörű év volt, a teljesen száraz és napos szeptember és október óriásit hozott az érésben. Ez a bor még szintén a tejesládában taposásos módszerrel született, vagyis az egészfürtös préselés stílusában fogant. A megszokott módon hidegen, spontán erjedt, januárig felkavargatva a seprőt. A nagy különbséget viszont a kénezés radikális megváltoztatása okozta: a bor majd egy évig, szeptemberig csak nagyon minimálisan volt kénezve, és ezenkívül szintén ezidáig seprőn is volt tartva, így egyfelől jobban fejlődött, másfelől nyáron a pince fölmelegedésével be tudott indulni a spontán almasavbomlás, így a 2006-os Úrráteszi savvilága jóval barátságosabb, cizelláltabb lett, mint két idősebb testvéréé, és úgy érzem ízvilága is jóval tisztább, szebben előtérbe kerül mind a gyümölcsösség, mind a dűlő adta ásványossága. Szeptemberben palackoztuk a 710 palackot.

Virágbor - cserszegi fűszeres 2006

Ennél a bornál nagyobb volt a folytonosság a 2005-ös évjáratból, a két bor stílusa nagyon hasonlít egymásra. Most is az olaszrizlinggel együtt, október 20-án szüreteltük a szőlőt, ami bőven töppedt és kis részben aszúsodott is. Ennél a bornál két napig áztattuk a szőlőt bogyózást követően, így talán kissé vastagabbnak tűnik, mint elődje. 15 körüli alkohol, 7 fölötti sav, 30 körüli extrakt a fizikai jellemzői, 0 cukor mellett. Mégis édesnek hat, a késői szüret és az ebből adódó magas beltartalmi értékek miatt. Szintén szeptemberben töltöttük a kis gönci hordó tartalmát, így lett belőle 260 fél literes palackkal.

2007-es évjárat

Nagy izgatottsággal vártuk ezt az évet, januártól ugyanis egy újabb kékfrankos területtel bővült a család , de erről majd később, a bor kapcsán. Korábban fakadt a szőlő mint tavaly, a változékony júniust szaharai július követte, és elkezdtünk aggódni, egyfelől a kis 1 éves pinot noir telepítésünk miatt, másfelől a savak miatt. Akkoriban sokfelé jártam az országban és bizony a legtöbb borvidéken azt láttam, hogy kókad a szőlő a szárazságban, ernyednek a levelek, gyakorlatilag vegetál a szőlő, semmiképp nem halad az érési folyamat. Ezzel szemben otthon minden rendben volt, szép sötétzöld maradt a lomb, a levelek hetykén nyújtóztak az ég felé, semmi nyoma nem volt hősokknak vagy szárazságnak, legnagyobb csodálatomra még a kis pinotknál sem. Le is túrtam kézzel a földbe, és bizony már 20 centis mélységben is nedvességet éreztem. Megint rádöbbentett a föld, hogy mekkora szerencse ért, hogy Gyöngyöspatára terelt a sors. A minden szőlőben meghatározó agyag ugyanis nagyon jó víztároló képességű, ez védte meg a növényeket. Augusztus és szeptember eleje már nem sikerült tökéletesre, de rothadás szerencsére nem kezdődött még a szőlőkben, és szeptember közepétől október végéig gyönyörű, nyugodt, napos időszak következett, így nagyon ígéretes szőlőket szüretelhettünk. A pinot noir még csak egy bemelegítő játék volt szeptember derekán (50 kg), majd október 18-án indult be a "nagyipar"…lássuk részenként, a szüret sorrendjében:

Úrráteszi olaszrizling 2007
Október 18-án 20-as mustfokkal szüreteltük a szőlőt, a körülbelül 5 százaléknyi rohadt vagy kocsánybénult fürtöket szigorúan a tőkén hagyva. Feleannyit szüreteltünk mint tavaly, 800 tőkéről nem egészen 500 kilót, vagyis a fél kilót közelítette a tőkénkénti terhelés. Ehhez hozzáadódott, hogy idén sokkal hamarább, június végén leválogattam a fürtöket, szerintem ez sokkal dúsabb ízeket, jobb érést eredményezett, és a félelmekkel szemben nem eredményezett nagyobb fürtméreteket. Viszont volt egy alapvető technológiai váltás a feldolgozáskor: idén már mi is bogyóztuk az olaszt, és ezt követően 20 mg/l szabadkénszintet adtunk a cefrének, majd több mint négy napon keresztül hidegen áztattuk, ezután kezdett csak el erjedni, már hordóban. Nagyon várom mi lesz a dologból, a szőlőből ítélve most először van esélyünk, hogy olyan bort készítsünk a fajtából, amilyenről álmodtam. Ennek persze ára van, hiszen csak egyetlen hordó borunk lesz a harmad hektárnyi területről.
Virágbor 2007
Sajnos a cserszegi idén olyan finom lett, hogy a vadak alig hagytak nekünk szüretelnivalót, így egy olyan bort készítünk, aminek kb negyedrésze cserszegi fűszeres, a fennmaradó nagyja saszla, valamint egy kis fűszeres tramini aszúszem és rizlingszilváni színesíti a képet. Utóbbi három fajtát a kis pinot telepítésünk közül (Gereg) az öreg tőkékről szüreteltük, szinte karós szőlők voltak, átlagban 2-3 fürttel tőkénként. Ez a terület ráadásul nem kapott permetezést. Ez az alapanyag szintén négy és fél napot ázott héjon, majd egy kis gönci hordóban erjedt. Stílusa folytatása lesz a megszokott cserszegiknek, 15 körüli alkohollal, tömény túlérett gyümölcsösséggel, édesérzettel.
Kékfrankos Peres 2007
Október 20-án szüreteltük ezt a szőlőt, idén ezen kissé több termést hagytam a gazdasági túlélés jegyében, másfél kiló lett az eredmény tőkénként. 22 körüli volt a mustfok, 14-es lett a bor alkoholja. Az összes kékfrankosunk ugyanúgy készült. A kisládás szüret után lebogyóztuk a szőlőt, 20-as szabadként kapott a cefre, csömöszölés mellett kb 10-14 nap után alkohollá alakult a cukor java része. Idén picit lassabban indult be a spontán erjedés, így 3-5 napig gyakorlatilag hidegen áztak a cefrék. A zajos erjedés után is még héjon tartottam a bort, az almasavbomlás segítése miatt. Idén, a tavalyi nehézségek miatt be is oltottam almasavbontó starterkultúrával a cefréket. Így összesen több mint három hét után kerültek csak hordóba a kékfrankosok. Nagy változás volt , hogy idén teljesen különválasztottam a présfrakciót, vagyis 8 hordó vörösbor teljesen préseletlen! Jelenleg 12 Celsius fok mellett is zajlik a hordókban az almasavbomlás, heti egyszeri seprőfelkeverés mellett. A peresi déli típusú bornak tűnik: magas az alkoholja, nagyon érett, fűszeres, gyümölcsös illatú, sűrű állagú bor. Legnagyobb baklövésemet ennél a bornál követtem el: benne hagytam éjszakára a fejtőcsövet a kádjában, és reggelre elfolyta a bornak több mint a fele, így csak egy hordó lett belőle.
Kéfrankos Virág-domb 2007
Szintén október 20-án szüreteltük ezt a szőlőt is, nagy izgalommal. Ez a szőlőnk volt ugyanis az Úrráteszi olasz mellett "csúcsra járatva", itt egy kiló alatt picivel volt a terhelés. Július elején érte egy kis jégeső a szőlőt, de ekkor még nem volt cukor a bogyókban és így nem indulhattak be rohadási folyamatok, és még szépen be is gyógyultak a fürtök, a jobban sérült bogyók teljesen beszáradtak. De ettől függetlenül a csúnya, érésében a jégverés miatt megakadt fürtöket folyamatosan szelektáltuk az érés során. Nagyon jó fenolos érettség mellett szedtük a szőlőt, itt már teljesen sárgult a lomb. Az erjedés végén 15-ös alkoholú bort kaptunk, amin nagyon meglepődtem, kóstolva itt egyáltalán nem tűnik kiugrónak az alkohol, koncentrált, rétegzett, elegáns bornak érzem, mégis rengeteg erővel, nagyon kíváncsi vagyok érésére a hordóban.
Úrráteszi Kékfrankos 2007
Nagy ajándék volt a sorstól, hogy megszerezhettük ezt a szőlőt januárban! Az Úrráteszi dűlő legfelső zónájában fekszik, még kövesebb a talaja, mint a kb. 200 méterrel arrébb található olaszrizlingnek, még több napfényt kap, pedig további 20 méterrel magasabban van, 320 méteres tszf. körül. Apró mészmorzsákkal hintett a talaj felszíne is az egész ültetvényben. 1100 tőke kékfrankos van az ültetvényben. 10-12 szemes félszálvesszőkre metszettük a szőlőt. Végig lemaradásban volt a másik két kékfrankoshoz képest, de az utolsó két hétben ráerősített és fenolosan nagyon szépen beérett. Mustfokra elmaradt a többiektől, itt 13 lett a végső alkohol, vagyis 20,5 fokkal szüreteltük. Szeptemberben óriási élményt adott ez a szőlő, a legtöbb bogyót kóstolva egyértelműen őszibarack íz dominált, ennyire szőlő még nem ízlett! Később ez az őszibarack eltűnt, abban bízom hogy a cukor fedte átmenetileg el. Szerintem a legizgalmasabb ízű borunk lesz, csak az a sűrűség, erő hiányzik belőle, ami főleg a Virág-dombiban megvan. Ez azonban csak a 2007-es évjáratra fog vonatkozni, mert idén bizony sokáig alábecsültem ennek a szőlőnek a terhelését, amikor pedig már sejtettem hogy többet ad mint gondoltam, akkor már fölösleges lett volna a földre dobálni fürtöket. Egyszóval itt 1,7 kg/tőke körüli lett a terhelés, ami szerintem a fölső határa annak, hogy egy jól beérett, zamatos, arányos bort adó szőlőt kapjon a gazda. Ennek nagyrészt az volt az oka, hogy az ültetvény előző tulajdonosa még egy évvel ezelőtt is komoly műtrágyaadagot tett a földbe, így növelve a vegetációt. Így a bor nem olyan rétegzett és erős mint a Virág-dombi, viszont nagyon különleges zamatai vannak!
Új szerzemény - Mézesfehér
Az idei vásárlási szezonban újabb szerencse ért. A Geregben egy olyan 30 éves szőlőt sikerült megszerezni, amiben kb. 300 tőke mézesfehér, helyi nevén Margitszőlő is díszlik, saszlák, augusztusi muskotályok és nérók mellett. Nagyon köves (vörös andezittufa) a terület, ez csak fokozza kíváncsiságomat. A mézesfehérről eddig nem sokat tudtam meg, sok elsőrangú borvidéken is meghatározó fajta volt a filoxéra előtti időkben. Egy erdélyi fajtalistára is bukkantam a neten, ahol érési sorrendben írták le a fajtákat, és mindent megelőzve a mézesfehér állt az élen. Nevéből adódóan biztos nem lehet kevés cukrot gyűjtő fajta, abban reménykedem hogy savakban sem fog fukarkodni. Várom, hogy egy év múlva már a boráról írhassak!
Kékfrankosok jövőre
Karner Gábor sillereit kóstolva jutottam arra az elhatározásra, hogy nekünk is kellene egy hasonló stílusú bort készítenünk. Mivel külön ültetvényt ebben az évben nem áll módunkban vásárolni erre a célra, ezért úgy döntöttem, hogy jövőre meglévő kékfrankosaink egy részéről készítek egy ilyen bort. Így a Peresen 200 tőke, az Úrráteszin kb 300 tőke lesz picit hosszabbra metszve, rajta több szőlő meghagyva, hamarabb szüretelve, és remélem egy olyan bor lesz a végeredmény, amit könnyű fogyasztani, nagyon gyümölcsös, de üdítő savai feszes szerkezetet kölcsönöznek neki. Ez nem titkoltan gazdaságossági döntés is, ezeken a tőkéken 2-3 kiló közti szőlőt tervezek hagyni, viszont így talán nagyobb szabadsághoz jutok, hogy a két csúcs-kékfrankos területünkön, a Virág-dombon és az Úrrátesziben még radikálisabbak legyünk a dűlős vörösborok esetében. Eszerint így alakulhat a kékfrankos-termékpaletta: - Siller, 2 kiló körüli terheléssel - Nyitnikék vörösbor, átlagban 1-1,5 kilós terheléssel (Peres és a másik két terület présfrakciója) - Virágdomb és Úrráteszi dűlőszelektált vörösborok, 1 kiló alatti terheléssel

2006-os boraink

Összességében kiemelkedő és nagyon izgalmas évjáratnak tartom az elmúlt évet, 99 óta ez a kedvencem, bár még véglegesen a borokat nem lehet megítélni. A szőlő késői indulásának és a hűvös augusztusnak köszönhetően komoly, de - alacsony terhelésű ültetvényeken -harmonikus savtartalom maradt a szőlőkben, ami komplexszé és hosszú életűvé teheti majd a borokat. A napsütésben és hőösszegben is gazdag július, valamint szeptember-október miatt viszont az érés is nagyon szépen haladt, a megfelelően gondozott ültetvényben a dús aromákat, a magas, de nem túlzóan magas mustfokokat nem kísérték nyers, éretlen jegyek.

Úrráteszi olaszrizling, 2006

Idén még több lombot hagytunk mint a megelőző években, a művelés többi mozzanata hasonló volt az eddigiekhez, a lényeget tekintve magaskordon művelés mellett 1 kiló körüli termést szüreteltünk.
Három év tapasztalta alapján tudjuk mondani, hogy a savakkal nem lesznek gondjaink, de a mustfokokra nagyon oda kell figyelnünk ennél a kései fajtánál, egy ilyen hűvös dűlőben.
Úgy érzem, hogy körülbelül megint akkorát sikerült a szőlőminőségben előre lépnünk, mint egy évvel korábban, 19-et közelítő mustfokkal szedtük az olaszt október közepén. A fürtök látványra és ízre is szebbek, jobbak voltak, mint előző évben. A változatlan technológia melletti jobb lékinyerés is azt mutatta, hogy fenolosan érettebb szőlő került a pincébe.
Még egy bíztató és különleges dolgot tapasztaltam, amit eddig nem: a kinyert mustnak bódítóan intenzíven gógynövényes-cukorkás illata volt, remélem, hogy ez majd visszaköszön a borban is. Idén egyáltalán nem ülepítettük a mustot, az erjedés a megszokott módon spontán zajlott, körülbelül egy hónapig tartott a hordókban. Eddig tetszik az eredmény, majd tavaszra kiderül, mi lesz a vége.

Peresi kékfrankos, 2006

Szép érettségű fürtöket szüreteltünk október első napjaiban. A fürtöket gyorsan lebogyóztuk egy tízhektós kádba, 6 hektónyi cefrénk lett, vagyis a terhelés néhány dekával lehetett egy kiló felett. Azt vártam, hogy csak 4-5 nap után indul el igazán az erjedés, ehhez képest már másnap érezhetően megkezdődött a csodás átalakulás, csípett a széndioxid. A spontán erjedés újból tökéletesre vizsgázott, egy hét alatt átalakult az összes cukor alkohollá (az is segíthetett, hogy dagadó Holdállás volt). Napjában 3-5-ször csömöszöltem a cefrét. Csodálatos volt mozzanatról mozzanatra megtapasztalni a természet darabjának átalakulását, ahogyan szőlőléből vérbeli borrá vált az anyag. Sűrű és magas savú bor született, tomboló gyümölcsösséggel. Már amikor a présház közelébe értem, az érett meggy és meggyespite illata fogadott, ez szerencsére a borban is megmaradt. Egy hét után ki is préseltem a cefrét, mert úgy fejemben egy légies, elegáns, gyümölcsös kékfrankos képe lebegett eszményképként, nem akartam már sem több tannint, sem több színanyagot kinyerni. A préselést persze inkább nevezném léelválasztásnak, hiszen alig kellett húzni a rudat, inkább csak kézzel átgyúrtam az anyagot hogy kinyerjem a bort. A bor egy része egy új, „tokaji stílus szerint készült” (csak enyhén pörkölt) Dósa Kálmán hordóba került, a másik egy olyan közepesen pörkölt barrique-ba, amiben néhány évig előtte tokaji aszú érlelődött. Ezek a hordók különlegesek számunkra, mert nászajándékul kaptuk jóbarátainktól. Az almasavbomlás spontán lezajlott a hordókban, egészen december elejéig tartott (nem kizárt hogy tavasszal vagy nyáron még folytatódik). A bor egyáltalán nem lett ülepítve, és a tervek szerint januárig seprőn is marad, addig nem is kénezzük egyáltalán. A peresi bor frissen kierjedve 13,1 alkohollal és 8,8-a savval bírt, ez utóbbi érzésem szerint az almasavbomlás miatt jelentősen csökkent már. Élénk, magas szerkezetű, tömör és kirobbanóan gyümölcsös most a peresi kékfrankos.

Virág-dombi kékfrankos, 2006

Az egy kilós terhelés, a dűlő adottságai valamint a kedvező időjárás itt is megtették a magukét, de a legtöbb szüretelő véleménye szerint az itteni gyümölcs még finomabb volt, mint a peresi társa. A feldolgozás, borkezelés teljesen ugyanúgy zajlott, mint a peresi esetében, az induló mustfok itt is 21 volt. Murci korától fogva más karaktert mutatott, mint a peresi: nem volt olyan kirobbanóan gyümölcsös és egyértelműen meggyes, mindig összetettebb, nehezebben definiálható illatokat és ízeket mutatott, érzésem szerint többet a talajból-kőzetből, bonyolultabb fűszerességgel körítve. Ezt még egyáltalán nem is analizáltuk, de kóstolva mindig alacsonyabb érzetű volt benne a sav, egyik barátunk véleménye szerint már lehetne is palackozni. Ezzel mi, mindkét vörös esetében legalább jövő szeptemberig várunk, és a tervek szerint nagyjából 2008 tavaszán kerülnek majd forgalomba, nagy valószínűséggel összeházasítva. A dűlők termését csak akkor szeretném külön megmutatni, ha már kipihenték magukat az ültetvények több évtizednyi nagyobb terhelés után és már kitapasztaltam, hogyan lehet segíteni őket, hogy a lehető legjobbat közelítő minőséget hozhassák ki magukból.

2005:

Kereskedelmi forgalomban került első borunk Losonci Úrráteszi Olaszrizling 2004

Élénk savvilággal rendelkezik, ásványos, bár nem túl sűrű, mégis elég hosszú az ízképe. Nyers és sült halakhoz, egyéb tengeri finomságokhoz kitűnő kísérő csakúgy, mint karakteresebb szárnyasokhoz vagy nem túl fűszeres módon elkészített disznóságokhoz.

Szőlészetről, borászkodásról

A minőség teljes egészében a szőlőben születik meg, a pincében már csak a kapott érték kibontása lehet a feladatunk, ezért írok itt a szőlészkedésről.

Egyelőre két szőlőfajtából készítünk bort az Úrráteszi dűlőből: olaszrizlingből és cserszegi fűszeresből. Kordonművelést alkalmazunk, körülbelül 80 centis törzsmagassággal, metszéskor körülbelül 8-10 egyrügyes csapot hagyunk. Többszöri hajtásválogatás után tőkénként körülbelül 10 hajtás kapunk, ezek közül nem minden hagyunk termést hogy a tőkét is táplálja a zöld lomb. Természetesen csonkázunk is valamint a hónaljhajtásokat is kitörjük vagy visszavágjuk. Zsendülés elején következik a fürtválogatás, hajtásonként csak egy fürtöt hagyunk, a túl nagy fürtöket kettévágjuk vagy oldalnyúlványukat levágjuk.

Érés közben is selejtezzük a gyenge fejlődésű vagy beteg fürtöket. Olaszrizlingnél így egy kiló körüli, a cserszeginél ennél valamivel több, egy kiló harminc deka körüli termés lesz tőkénként az eredmény. A szüret időpontjánál a lehető legjobb fenolos érettség a döntő szempont (megfelelő szín, ízgazdagság, csiszolt savak). Kis, lukacsos ládákba szüretelünk, ezekben is szállítjuk a termést a présházba hogy teljesen épek maradjanak a fürtök.

Az egész fürtöket Livi gumicsizmában tejesládákban összetapossa és egyből a présbe öntjük. Ezzel a módszerrel szinte 90% színlét kapunk, alig van szükség préselésre, amit egy hagyományos kosaras préssel végzünk, mozdulatról mozdulatra kontrollálva a kifejtett erőt és az eredményt. Egy napig ülepítjük a mustot minimális kén felhasználásával és csak a legsűrűbb üledéket távolítjuk el. Ezután rögtön fahordóba kerül a must ahol kezdődhet is az erjedés.

Enzimeket tehát nem használunk, mint ahogyan fajélesztőt se, hiszek benne, hogy így a dűlő értékeit inkább bemutatni képes, sokrétű, egyedibb borokat lehet készíteni. Egyedül kis adagban teljesen természetes eredetű élesztőtápanyagot használunk, hogy elkerüljük a kénhidrogén kialakulását.

A borok általában lassan erjednek, változó, 12 és 20 fok közötti hőmérsékleten. Erjedés közben és egy kicsivel utána hetente fölkavarjuk a seprőt, majd ezt abbahagyjuk, de még hónapokig a seprőn hagyjuk a bort, hadd gazdagodjon. A borok körülbelül tíz hónapot töltenek fahordókban, majd a derítés és szűrés után következik a palackozás.

Tavaly cserszegi fűszeres borunk túl savas lett, szénsavas mésszel is savat kellett benne bontanunk. Bár a bor végül harmonikus lett - úgy döntöttünk, hogy semmiképp nem hozzuk forgalomba (legalább maradt valamiosztogatni való, és talán jut az esküvőre is).

Szőlészkedésről, borászkodásról

" A spontán erjedés újból tökéletesre vizsgázott, egy hét alatt átalakult az összes cukor alkohollá."

"Ezek a hordók különlegesek számunkra, mert nászajándékul kaptuk őket jóbarátainktól."